Rájöttem hogy panaszkodni könnyebb mint mosolyogni. Mégis ha az ember egyszer elmosolyodik, utána csak ez az érzés hajtja.

Mai kis betegünk egy átlagos 90-es években épült üdülő-családiház.A tulajdonosok viszont szeretnék kihasználni azon adottságát, hogy a Velencei-tóra néz. Ezért bővíteni szeretnék, a tó irányába, úgy hogy a lehető legtöbb látnivalót nyújtsa.
Már többször nekifogtunk az ügynek, először mindenképpen a meglévő épülettel harmonizáló megoldásban gondolkoztunk, de sehogy sem sikerült a panorámás transzparens falakat szinkronba hozni egy szoknyás-konytolt hagyományos tetővel.

A megrendelő végül gondolt egyet, és felvázolta hogy mi lenne ha a meglévő épülettől különálló tömeget hoznánk létre. Az új gondolat azonnal megfogta a fantáziánkat, és csavartunk rajta egyet...

A ház most is rendelkezik egy kisebb terasszal, de a telek méretei még bőven adnak rá lehetőséget hogy a kilátást növeljük.

Sőt! Az a kis törés amivel a két tömeg találkozik, még arra is lehetőséget ad, hogy mondjuk júniusban a nappaliból lehessen végignézni egy naplementét.

Az egész tér, az étkezőtől a konyhán át a nappalival bezárólag, egyszerűen úszik a fényben.

Itt tartunk ma, reméljük a holnap még több mosolyt tartogat.

https://www.facebook.com/NereusArt