A kissé hosszúra nyúlt téli szünet után, újra folytatom a virtuális körmölést.

A tavalyi év második felének legnagyobb kihívása egy velencei családi ház megálmodása volt. Rengeteg időt és szellemi energiát öltünk bele, hogy tökéletesre csiszoljuk, de nem lehetett.

A kezdeti időkben még rugalmasan haladt az ügy, de egy idő után megbolondultak a szálak. A megrendelő igényeinek megfelelőt próbáltunk készíteni, de valamin mindig elcsúszott az ügy.

Az egyik utolsó próbánkba szinte mindent beletettünk amit a szívünk diktált. A tömegeket olyan harmóniába hoztuk, amire büszkék voltunk. 

A bejáratnál éles váltás következett. Addig csak vakolt és klinker részeket kőburkolat törte meg. A két oldalhajó teljesen egyforma méretekkel készült el.

A déli oldalon napsütötte terasz, játékos burkolatok és kiemelt pince is társult a tökéletességhez.

A belső tér látványosan egybefüggő, mégis az étkezőt és a nappalit elválasztja egy leheletnyi törés.

A terv ebben a formában már nem valósulhat meg később sem. A végső ok: a telek.

A megrendelő a saját telkén nem tudja elképzelni álmai otthonát, mert túl rövid, túl nagy szögben törik meg, ezért túl sok kompromisszumot követel meg tőle.

Reméljük, egyszer egy másik helyen ez a harmonikus tér, gazdára talál.

https://www.facebook.com/NereusArt