2010.10.15 Sztereotípia
Jön még rád elég baj ne aggódj. Egyszer majd cserben hagy a kezed. A térdedben egy porc, vagy a könyöködben egy izület. Majd kigondolsz egy ötletet, és elfelejtesz minden mást. Nem leszel örök fiatal. Megijeszthet talán hogy a lehetőségeid korlátok veszik körül. Hogy az időd véges, és az emberek kiszámíthatatlanok.
Szeszélyes népség az biztos. Évről évre önzőbb.
A világon mindenki a saját útját szeretné járni. Természetünknél fogva önállóságra születtünk. De ennek velejárója, hogy idővel saját társaságra vágyunk. Egy emberre, akit szerethetünk. Egy nőre -vagy egy férfira-, akinek kísérhetjük önállóságát és csetlésében-botlásában vele lehetünk, akkor is ha épp nem foghatjuk kezét.
Társas lényeknek születtünk. ...